СРБСРПСКИ HRHRVATSKI ENENGLISH DEDEUTSCH HUMAGYAR ITITALIANO ESESPAÑOL
IDŐREND AZ URALKODÓK A KERESZTÉNYSÉG
IDŐREND
A Száva folyó bal partján réges-régen kialakult egy település. A régészeti kutatások azt mutatják, hogy ennek a településnek az első lakója starčevói csoporthoz tartozott, majd az évszázadok folyamán ugyanazon a helyen a legkülönbözőbb kultúrák váltották egymást.
Valamikor i. e. a 4. században bukkan fel a település neve – Sirmium, talán egy kelta vagy triball – Sirma – nevű vezéréről elnevezve.
A Krisztus születése előtti időkben erre a területre bevonultak a római légiók.
A város gyorsan fontos római stratégiai és közlekedési központtá nőtte ki magát.
Sok római uralkodó tartózkodott benne, s készítette elő hadjáratait a határvidéken...
...a 3. század végétől pedig Sirmium olyan várossá lett, amelyből az uralkodók a nagy császárságot irányították.
A város ekkor nyerte el fenséges külsejét. „Dicső és sok lakosú város, más városok anyja – így nevezte Sirmiumot Ammianus Marcellinus antik író.
A városnak volt császári palotája...
...lóversenypályája...
...pénzverdéje...
...fegyvergyára...
...fürdője, számos más jelentős épülete...
...vízzel pedig egy 14 km hosszú akvadukt látta el a várost, amely a Tarcal-hegy lankáiról ereszkedett le a városig.
Márványszobrok, szarkofágok, kilométerkövek, áldozati oltárok, pénzérmék...
...Duna-menti lovasok ólomikonjai, katonai felszerelések maradványai, a híres berekszói és jaraki sisakok...
...amforák, különböző kisebb tárgyak...
...gyönyörű, egyedülálló avar öv – olyan leletek, amelyek egy város gazdagságáról árulkodnak.
Sirmium ugyancsak egy jelentős, kora-keresztény közösség központja volt, szentjeiről neves város.
Krisztusért itt halt vértanúhalált: Szt. Sinerot, Szt. Anastasija, Szt. Irinej, Szt. Demeter...
...a négy sirmiumi kőfaragó és sokan mások.
A kereszténység felvételét követően templomokat emeltek a tiszteletükre...
...sírjaik pedig a hívek gyülekezőhelyévé lettek.
A császárság válsága és a nagy népvándorlás során a várost kétszer is lerombolták.
Először a hunok 441-ben...
...majd az avarok 582-ben.
Egy évvel azután, hogy az avarok elfoglalták, hatalmas tűzvész ütött ki. Ez jelentette az antik Sirmium végét.
AZ URALKODÓK
A becslések szerint mintegy 17 római uralkodó született a mai Szerbia területén, közülük talán tízen is Sirmiumban, illetve annak környékén születtek.
Többnyire a köznép szülöttei voltak, akik a legfontosabb állami tisztségig képességeik és katonai szolgálatuk alapján jutottak el.
A térség első uralkodója, szerencsefi, ahogyan a katonából lett uralkodókat nevezték, Decius Traianus (249-251) a Sirmium melletti Budaliában, nagy valószínűséggel a mai Szávaszentmártonban született.
Decius Traianus volt az első római császár, aki a barbárokkal vívott harcban esett el.
Aurelianus (270-275) Sirmium közelében született. Ez az uralkodó katonai cselekedeteiről lett híres, gyakran maga is az első sorokban harcolt.
Mivel a különböző belháborúk hosszú időszakát követően egyesítette a császárságot és lenyugtatta a határvidékeket...
...a szenátus a Restitutor orbis – a földkerekség helyreállítója címet adományozta neki.
Aurelianus halálát követően a katonaság polgártársát és barátját, Probust kiáltja ki császárrá (276-282).
Valószínűleg a városban született császárok közül ő a legismertebb. Számos, a császársággal kapcsolatos érdeme mellett arról is emlékezetes, hogy ő szüntette meg az Appennini-félszigeten kívüli szőlőtermesztés tilalmát és az Álmos-hegyen, a mai Fruška Gorán saját kézzel telepítette az első szőlővesszőket.
A borászok ezért örökké hálásak neki.
A városban született Maximianus Herculius is (286-305, 306-308, 310).
Szülei egyszerű napszámosok voltak, ezért tiszteletükre...
...a város-széli birtokon, ahol dolgoztak, Maximianus császári palotát, vagy villát építtetett.
Róma legfontosabb uralkodói közül többen is, mint például Diocletianus vagy I. Constantinus is hosszabb időt töltöttek városunkban. Döntéseik nem csak a római császárság, de az egész emberiség életére kihatással voltak.
Az imperátor, a családjuk és a kíséretük jelenléte megfelelő elhelyezést is igényelt.
A császári palotát először Marcus Aurelius idejében (II. század) említették, majd a város legnagyobb felvirágzása idején bizonyára kibővítették, vagy talán újat is építettek.
A palota mellett helyezkedett el az amfiteátrum. Ebben szólt a császár a néphez...
...majd kétkerekű lószekerek versenyeztek.
Az egész római világban ez volt a legkedveltebb szórakozás, de csak keveseknek adatott meg, hogy láthassák, mert amfiteátrumokat gyakorlatilag ott építettek, ahol az uralkodók tartózkodtak. A sirmiumi a mai Szerbia területén feltárt egyetlen amfiteátrum.
A KERESZTÉNYSÉG
A 4. században, Galerius és Diocletianus császárok idején...
...Sirmium a kíméletlen keresztényüldözések helyszínévé vált. A múlt sötétjéből számos vértanú lép elénk a történelem színpadára. Sirmiumot ezeknek a szent embereknek a vére öntözte, így a talaj, amelyen a mai városlakók járnak, valóban szent.
A sirmiumi egyház élén akkoriban Irinej püspök állt.
A Száva folyó másik partjával összekötő hidak egyikén végezték ki. Békésen, imádkozva várta, hogy a szablya lesújtson szent fejére.
Néhány nappal később ugyanazon a helyen végezték ki diakónusát, Demetert, akinek a nevét ma viseli a város.
Szent Anasztázia keresztény világban mélyen tisztelt szentek egyike...
...aki életét egy sirmiumi máglyán végezte...
...miután beismerte, hogy keresztény, de elutasította, hogy lemondjon hitéről.
A sirmiumi szent kőfaragók Isten segítségével kifaragtak mindent, amit az imperátor követelt tőlük, de beárulták őket, hogy keresztények...
...ezért kivégezték őket. Élve ólomkoporsóba zárták, majd a Szávába vetették őket.
Uralkodásának jó részét Sirmiumban töltötte I. Constantinus császár, aki edictumában engedélyezte a keresztény vallást, egyúttal részt vett az egyház intézményének a szervezésében.
Másodszülött fia, II. Constantius császár (337-361) idején, aki Sirmiumban született, a városban néhány, az egész császárság számára fontos egyházi zsinatot tartottak.
Sirmiumban kiáltották császárrá I. Theodosiust, azt az uralkodót, aki a kereszténységet a császárság egyetlen vallásává tette a kereszténységet.
Halálát követően a római birodalom...
...két részre hullott, de a vallás egy maradt, ez pedig a kereszténység volt.
This website has been produced with the assistance of the European Union. The contents of this website are the sole responsibility of University of Novi Sad, Faculty of Economics in Subotica and can in no way be taken to reflect the views of the European Union.